Örömünknek oka: Krisztus irántunk való szeretete. „Abból ismertük meg a szeretetet, hogy ő életét adta értünk.”(1Jn 3,16) „Eltemettek vele együtt a halálba a keresztség által, mert mint a halál, olyan erős a szerelem. A régi embert bennünk azért feszítették meg vele együtt, hogy a bűn teste (ami a bűn, azaz az Istentől elidegenítő élet uralma alatt van,) elpusztuljon, s ne szolgáljunk többé a bűnnek. Hanem amint az Atya dicsősége feltámasztotta Krisztust a halottak közül, éppúgy mi is új életben járjunk.”(Róm 6,4-6; Én 8,6) Tehát a feltámadt Krisztussal együtt élve részesedjünk Isten életében. Ekkor Isten az ő szerelmében azt sem tudta, hogy kiáltson, vagy hallgasson. Ekkor beteljesedett: „Az Úr a te Istened örül te rajtad örömmel, hallgat az ő szerelmében, énekléssel örvendez néked.”(Szof 3,17) Isten lett a mi üdvösségünk, örömünk és boldogságunk, erőnk és kottába nem önthető ujjongó Dalunk: „Íme, Isten az én üdvösségem, bízom, és nem félek, mert erőm és ujjongó dalom az Úr.”(Iz 12,2)