Környék látnivalói

Szentkutat nemcsak a vallási és kulturális értéke, hanem a csodás természeti környezete miatt is érdemes felkeresni. Akik pedig még soha nem jártak a környéken, azoknak különösen a figyelmükbe ajánljuk a nemzeti kegyhelyünktől néhány kilométerre található számos látnivalót is.

Remetelakok
Az új Zarándokközpont feletti hegyoldalon találhatók a remetelakok, melyekhez a kolostor mögül induló, meredek ösvény visz fel. Ezeket valószínűleg a 18. század végén puha homokkőbe vájták az ott élő remeték, amely Magyarország egyik legnagyobb remetelak-együttese. Az előttük kialakított pihenőhelyről szép kilátás nyílik a völgyre. Dobát Jozafát, az utolsó szentkúti remete 1767-ben halt meg.
Remetelakok
Szent László-forrás
Érdemes egy kis sétát tenni a Szentkúti-patak völgyébe is. A hangulatos úton pár perc alatt egy táblával is jelzett kanyonhoz érünk. A legenda szerint jobbra, a Szent László-hasadékban történt a király nagy ugratása. Nem messze ettől a helytől kissé kiszélesedik a völgyecske, majd apró fahíd vezet a Köszvényes-forráshoz, amelynek közelében pihenőpadot, esőbeállót találunk. Innen, ha még néhány métert megyünk felfelé a völgybe, akkor hármas forráscsoportra bukkanunk.
Szent László-forrás
Somoskő
A szlovák országhatár mellett található Somoskő, felette emelkedik az 526 méter magas bazaltkúpra épült vár. A helyreállított csúcsos tornyú vár Szlovákia területén található, de a magyar oldalról is könnyen megközelíthető. Az erődítményt a Kacsics nemzetség építtette 1290-ben. Somoskő várát többek között Csák Máté és Károly Róbert is birtokolta. Sokáig a Szécsényi család tulajdonában volt, azonban tékozló életmódjuk miatt el kellett zálogosítaniuk, ekkor került a Losonczy családhoz. A legenda szerint az 1570-es években Balassi Bálint gyakran látogatta ott Losonczy Annát, akihez később az irodalomból is ismert Júlia-verseket írta. A várat 1711 után Bécs megbízására kiégették, de a falakat nem rombolták le teljesen.
Somoskőt elsősorban családi kirándulásra ajánljuk, hiszen Vadas- és Kalandparkkal várja a gyermekeket, továbbá könnyű túraútvonalnak ígérkezik.
A vár északi oldalán található egy világhírű nevezetesség, egy bazaltzuhatag, ahol a hegy gyomrából kiömlő bazalt íves-oszlopos formában szilárdult meg. Ezen kívül a világon mindössze három helyen található még meg ez a fajta geológiai ritkaság. A bazalt kihűlése során öt-és hatszögletű karcsú oszlopok képződtek, amelyek helyenként a kilenc méteres magasságot is elérik. Ezek egy részét is felhasználták a somoskői vár építéséhez.
Somoskő
Hollókő
Magyarország egyetlen olyan faluja, amely szerepel az UNESCO világörökség listáján. Nógrád megye középső részén, Szécsénytől délkeletre, Pásztótól északnyugatra, a Cserhát-hegységben található. A település lakói jellegzetes palóc nyelvjárásuk mellett gazdagon díszített népi öltözetüket is büszkén viselik. Az Ófaluban parasztházakból kialakított üdülők várják a hosszabb időt ott eltölteni vágyókat. Többek között Falumúzeum, Tájház, Babamúzeum, Szövőház, fafaragó kiállítás is megtekinthető Hollókőn, rövid sétával elérhető a helyi vár is. Számos program, vendéglő és ajándékbolt várja az oda látogatókat.
Hollókő
Pásztó
A Zagyva-völgyében fekvő kisváros, központjában meglepően szép műemlékegyüttest találunk. Pásztó középkori településközpontja a mai Múzeum tér területén helyezkedett el, az ott megmaradt régi épületek többségében a Pásztói Múzeum kiállítóhelyei találhatók.
Pásztó
Salgó vára
Salgótarjántól északra, a Salgóbánya feletti 625 méter magas sziklacsúcson emelkednek a város egyetlen középkori műemlékének, Salgó várának a romjai. A korai vármag mindössze a hegycsúcson található öregtoronyból és az alacsonyabb részén lévő palotaszárnyból állhatott, amit évszázadok multával egy félköríves alsóvárral egészítettek ki.
Salgó vára
Ipolytarnóc
Szűkebb hazánk legészakibb települése, az Ipoly bal partján terül el. Határában keresztezi az Ipoly a szlovák-magyar szárazföldi országhatárt, és ott kezdődik a folyó völgyének hazai szakasza. Ipolytarnócon található kontinensünk egyik legösszetettebb és látványosan kiépített ősmaradvány-lelőhelye. Az 1944-ben védetté nyilvánított világhírű természetvédelmi terület földtani örökségünk gyöngyszeme, egy 17 millió évvel ezelőtti vulkáni katasztrófa által elpusztított ősvilág páratlan gazdagságú lelőhelye. A terület legfontosabb ősmaradványai a cápafogak, a kövesedett fák, a levéllenyomatok és az ősállati lábnyomok. Kiemelkedő természeti értéke miatt 1995-ben Európa Diplomával tüntették ki, 2000-ben pedig felvették az UNESCO Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe.
Ipolytarnóc

Geológiai séták

Prakfalvi Péter geológus vezetésével

A túrák legfőbb célja a szakrális értékek mellett felfedezni a környék őslénytani, földtani, vízföldtani, barlangtani értékeit, kincseit a Novohrad-Nógrád Geoparkhoz tartozó földtudományi érdekességek sokaságát felvonultató területen.

A túra időtartama: 3-4 óra (érdeklődéstől függően)

Túracipő kötelező!

Főbb állomások:

  1. állomásRemetelakok: Kik faraghatták ezeket a helyiségeket? A szakirodalomban kevés anyag található róla, de a geológus minden fellelhető információt felkutatott és el is mond az érdeklődőknek. Ezen kívül a hely földtani érdekességeiről, a tektonikai különlegességéről, benne az ősmaradványokról is mesél.
  2. állomás – Szentkút: Mit tudunk a csodatévő kút vizéről, eredtéről? Honnan kapja a 7 kifolyó valójában a vizét? Ezekre is választ kaphatnak a túrázók.
  3. állomás – Szent László hasadék: meglehetősen sok földtörténeti és történeti idősík találkozik. A kultúrtörténeti emléksorozat keretében a földtani viszonyokról, a kunok és a hunok csatájáról és ezzel összefüggően a Szent László hasadék keletkezéséről mesél a geológus. Megtudhatják továbbá azt is, hogyan keletkezett Szent László patkójának lenyomata?
  4. állomás – További források megtekintése: betekinthetnek egy minikarszt működésébe, továbbá választ kaphatnak arra is, vannak-e egyéb karsztjelenségek a területen?
  5. állomásVadászgödör: a nehezen járható szurdokvölgyben megfigyelhetik az elmúlt néhány tízezer év eróziós tevékenységét, valamint a válogató erózió természetformáló erejét.

A főbb állomások között további megállóhelyek is szerepelnek, amelyek segítik a terület földtani felépítésének a megértését. Az érdeklődők információkat kaphatnak a kőzetek abszolút és relatív koráról, rátehetik a kezüket egy tektonikai vonalra, amely mentén két különböző korú kőzet találkozik. Nem utolsó sorban pedig megnézhetik a mintegy 15 millió évvel ezelőtt élt tengeri élővilág meszes maradványait is.

A vezetett túra díjáról az info@szentkut.hu e-mail címen, telefonon keresztül pedig a +36 32 418 029 vagy a +36 20 400 58 78-as számon érdeklődhetnek.