Az ember a keresztségben, az ő bűneiért meghaló és feltámadó Krisztussal egyesül, azzal, aki győzött a bűn felett és ezért a halál felett is. Abba a cselekvésbe kapcsolódik bele, amely ezt a győzelmet megszerezte. A keresztény ember számára, a megdicsőült Krisztussal való egység lehetővé teszi, hogy a belévetett hit által, valóban Krisztus éljen őbenne. Ezért a keresztség új teremtés, a megkeresztelt ember új teremtmény. Krisztus az Eukarisztiában, az értünk való keresztáldozatát újítja meg. A kenyér és bor színe alatt, az értünk meghaló és feltámadó Krisztus jelenik meg, ezért vele egyesülünk szentségi módon a szentáldozásban, ebben az értelemben a keresztséghez hasonló módon. A szentáldozásban a keresztény ember, az új teremtmény, az újjá teremtett létet táplálja, megváltó Istenével egyesül és ez az örök élet megérintése a jelenben, Jézus szava szerint: „Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van.” (Róm 6,4; Gal 2,1 9-20; Lk 22,19-20; 1Kor 11,24k; Jn 6,54)