„Szeressétek ellenségeiteket! Tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket. Adj mindenkinek, aki kér tőled. Imádkozzatok azokért, akik gyaláznak titeket. Kölcsönözzetek, semmit vissza nem várva.” Így csak az az ember tud szeretni, aki egy erősebb szeretetet részese. Mert íme: „Ki nyújthatná ki kezét az Úr felkentje ellen büntetlenül?” A Szentlélek sugallotta kérdésre a válasz, hogy minden ember ezt teszi az Úr Felkentjével, a Messiással, Krisztussal, valahányszor az Isten, vagy az ember szeretete ellen van, Isten azonban ad lehetőséget a büntetés elkerülésére, a megtérésre. Mi bűnösök voltunk, Ő mégis „szeretett minket, és elküldte Fiát engesztelésül bűneinkért.” Ennek a megelőző, nagyobb szeretetnek a birtokában, és a keresztségben elnyert Krisztussal való közösségben, képesek vagyunk megfelelni a szeretet felhívásának: „Abból ismertük meg a szeretetet, hogy ő életét adta értünk, tehát nekünk is életünket kell adnunk testvéreinkért.” (Lk 6,27-35; 1Sám 26,9; Róm 11,32; 1Jn 4,10. 3,16)