Kedves Testvérek!
Talán ilyenkor karácsonykor illik leginkább ez a köszöntés, hiszen a Megváltó mindnyájunkért megszületett, mindnyájunknak békességet hozott, általa valóban mindnyájan "testvérek" lettünk. Ilyenkor advent végén egyre sürgetőbben hangzik fel az ének "Ó jöjj, ó jöjj Üdvözítő!" Komolyan gondoljuk ezt? Valóban jöjjön el? Tényleg várja itt valaki Őt? Várjuk a hármas eljövetelt: hogy megszülessen Jézus, hogy találkozhassunk vele személyesen a halálunk pillanatában és hogy megjelenjen az idők végén ítélni élőket és holtakat? Lehet, hogy inkább azt mondjuk: "Ne siess annyira Uram! Jó ez így nekünk." Miközben nem is annyira jó, mert az életünkben túl sok a szenvedés, amit részben magunk idézünk elő, túl sok a félelem és a túl sok a bizalmatlanság. A boldogság csak pillanatok ajándéka. Milyen jó lenne hálát adni ezekért a pillanatokért is, és bízni abban a Megváltóban, aki ezt "jó, tömött, megrázott és túlcsorduló mértékkel" (Lk 6,38) képes adni nekünk! Áldott karácsonyt és békés új esztendőt kívánok Szentkútról!
fr. Orosz Lóránt OFM
kegyhelyigazgató
